Része az ONE-nak
1, az észlelés egy bizonyos fizikai módon történik, megkülönbözteti a mért paraméterek számát egy bizonyos tartományhoz, annak meghatározása érdekében, hogy a mért paraméterek minősítettek-e, vagy létezik-e a paraméterek száma. Az a folyamat, amely során a mért ismeretlen mennyiséget összehasonlítják az azonos jellegű standard mennyiséggel, meghatározzák a mért csoport által mért standard mennyiség többszörösét, és ezt számszerűen kifejezik.
Az automatizálás és felderítés területén a felderítés feladata nem csak a késztermékek vagy félkész termékek ellenőrzése és mérése, hanem egy gyártási folyamat vagy mozgó tárgy vizsgálata, felügyelete és ellenőrzése a legjobb minőség érdekében. Az emberek által kiválasztott állapot esetén bármikor észlelni és mérni kell a különböző paraméterek méretét és változását. A gyártási folyamat és a mozgó objektumok valós idejű észlelésének és mérésének ezt a technológiáját mérnöki ellenőrzési technológiának is nevezik.
Kétféle mérés létezik: közvetlen és közvetett mérés
A közvetlen mérés a mérőállás mért értékének mérése számítás nélkül, például: hőmérővel hőmérséklet mérésére, multiméter használatával feszültség mérésére
A közvetett mérés a méréshez kapcsolódó több fizikai mennyiség mérése, valamint a mért érték kiszámítása a funkcionális kapcsolaton keresztül. Például a P teljesítmény a V feszültséghez és az I áramhoz kapcsolódik, azaz P=VI, és a teljesítményt a feszültség és az áramerősség mérésével számítják ki.
A közvetlen mérés egyszerű és kényelmes, és gyakran használják a gyakorlatban. Abban az esetben azonban, ha a közvetlen mérés nem lehetséges, a közvetlen mérés kényelmetlen, vagy a direkt mérési hiba nagy, akkor indirekt mérés alkalmazható.
A fotoelektromos érzékelő és érzékelő fogalma
Az érzékelő feladata, hogy a nem elektromos mennyiséget olyan elektromos mennyiségi kimenetté alakítsa, amellyel határozottan megfelelő kapcsolat áll fenn, ami lényegében az interfész a nem elektromos mennyiségrendszer és az elektromos mennyiségi rendszer között. Az érzékelés és vezérlés folyamatában az érzékelő elengedhetetlen átalakító eszköz. Energetikai szempontból az érzékelő két típusra osztható: az egyik az energiaszabályozó érzékelő, más néven aktív érzékelő; A másik az energiaátalakító érzékelő, más néven passzív érzékelő. Energiaszabályozó érzékelő utal, hogy az érzékelőt az elektromos paraméterek (például ellenállás, kapacitás) változásaiba kell bemérni, az érzékelőhöz izgalmas tápegységet kell hozzáadni, mérhető paraméterek változása feszültséggé, áramerősséggé változik. Az energiaátalakító érzékelő a mért változást közvetlenül feszültség és áram változásává tudja alakítani, külső gerjesztőforrás nélkül.
Sok esetben a mérendő nem elektromos mennyiség nem az a nem elektromos mennyiség, amelyet az érzékelő képes átalakítani, amihez az érzékelő elé egy olyan eszközt vagy eszközt kell felvenni, amely a mért nem elektromos mennyiséget képes átalakítani nem elektromos mennyiség, amelyet az érzékelő fogadni és átalakítani képes. Az a komponens vagy eszköz, amely a mért nem villamos energiát rendelkezésre álló villamos energiává tudja alakítani, egy érzékelő. Például ellenállás-nyúlásmérővel történő feszültségméréskor a nyúlásmérőt az eladási nyomás rugalmas elemére kell rögzíteni, a rugalmas elem a nyomást húzóerővé alakítja, a nyúlásmérő pedig a nyúlásmérőt ellenállás változása. Itt a nyúlásmérő az érzékelő, a rugalmas elem pedig az érzékelő. Mind az érzékelő, mind az érzékelő bármikor képes a mért nem elektromosságot átalakítani, de az érzékelő a mért nem elektromosságot elérhető nem elektromossággá, a szenzor pedig a mért nem elektromosságot elektromossággá alakítja át.
2, fotoelektromos érzékelőalapja a fotoelektromos hatás, a fényjelet egy elektromos jelérzékelőbe, széles körben használják az automatikus vezérlésben, az űrhajózásban, a rádió- és televíziózásban és más területeken.
A fotoelektromos érzékelők főként fotodiódákat, fototranzisztorokat, CD-k fotoellenállásokat, fotocsatolókat, örökölt fotoelektromos érzékelőket, fotocellákat és képérzékelőket tartalmaznak. A főbb fajok táblázata az alábbi ábrán látható. A gyakorlati alkalmazás során a kívánt hatás eléréséhez szükséges a megfelelő érzékelő kiválasztása. Az általános kiválasztási elv a következő:nagy sebességű fotoelektromos érzékelésáramkör, a megvilágítási mérő széles tartománya, az ultra-nagy sebességű lézerérzékelőnek fotodiódát kell választania; Az egyszerű áramkörben az egyszerű impulzusos fotoelektromos érzékelő és a kis sebességű impulzusos fotoelektromos kapcsoló válassza ki a fototranzisztort; Bár a válaszsebesség lassú, a jó teljesítményű ellenálláshíd érzékelőt és az ellenállás tulajdonságú fotoelektromos érzékelőt, az utcai lámpa automatikus világítási áramkörében lévő fotoelektromos érzékelőt és a fény erősségével arányosan változó változó ellenállást kell választani. Cds és Pbs fényérzékeny elemek; A forgó jeladóknak, a sebességérzékelőknek és az ultranagy sebességű lézeres érzékelőknek integrált fotoelektromos érzékelőknek kell lenniük.
Fotoelektromos érzékelő típusa Példa fotoelektromos érzékelőre
PN csomópontPN fotodióda(Si, Ge, GaAs)
PIN-fényképdióda (Si anyag)
Lavina fotodióda(Si, Ge)
Fototranzisztor (PhotoDarlington cső) (Si anyag)
Beépített fotoelektromos érzékelő és fotoelektromos tirisztor (Si anyag)
Nem pn átmenetű fotocella (CdS-t, CdSe-t, Se-t, PbS-t tartalmazó anyag)
Termoelektromos alkatrészek (felhasznált anyagok (PZT, LiTaO3, PbTiO3)
Elektroncső típusú fotocső, kameracső, fotosokszorozó cső
Egyéb színérzékeny érzékelők (Si, α-Si anyagok)
Szilárd képérzékelő (Si anyag, CCD típusú, MOS típusú, CPD típusú
Pozícióérzékelő elem (PSD) (Si anyag)
Fotocella (Photodióda) (Si az anyagokhoz)
Feladás időpontja: 2023.07.18